Ízelítő 2 : Bízz a tested bölcsességében!2015-09-02T14:07:58+00:00

 Te is úgy születtél, hogy pontosan tudtad mennyit kell enned. Az éhség tested jelzőrendszere. Tudatosítja, ha szükséged van tüzelőanyagra. Csak újból kell tanulod ezeket az ösztönös jeleket, és az evés megint természetes, örömteli eseménnyé válik. Elfelejtheted a korlátozó diétákat, ahol minden falatot megszállottan számon kellett tartanod.

Lehet, hogy már nem ismered fel az éhség jeleit,

  • mert olyan hosszan figyelmen kívül hagytad
  • talán összekevered az éhségérzeted az unalommal, a stresszel
  • vagy a finom ételek látványa miatt eszel
  • lehet, hogy ellenségként gondolsz az éhségre
  • lehet, hogy már elfelejtetted, milyen az étkezés utáni megelégedettség

Itt az ideje, hogy Önmagad szakértőjévé válj!

Az, ahogy most eszel, ahogy viszonyulsz az ételekhez, egy hosszú tanulási folyamat eredménye. Az első tanítóid a szüleid voltak. Étkezésedet szép lassan a család szokásrendszeréhez igazították. Megtanultad, hogy éjszaka lehetőleg alszunk, s nappal étkezünk. Hogy reggel, délben, este vannak a fő étkezések, hogy nem hagysz maradékot a tányérodon, hogy a desszert a főétel után következik. Ezek az ismeretek nagyrészt a javadat szolgálták, mint ahogy segítettek a szüleidnek is a napi rutin kialakításában. De más információkat is közvetítettek feléd.

  • Ha anyukád azt gondolta, a sírásodra az étel a gyógyír, akkor szép lassan öntudatlanul rögzült benned, hogy az étel = megnyugvás.
  • Ha megkövetelték, hogy a tányérodon ne maradjon egy falat sem, akkor megtanultad, hogy nem számít éhes vagy-e vagy sem, enni kell. Akkor is, ha esetleg feszül a gyomrod, ha nem esik jól a kaja, mert így leszel “rendes” gyerek. Lassan megtanultad figyelmen kívül hagyni a túlevéssel kapcsolatos kellemetlen érzéseid, megtanultad: jóllakottság = feszülő gyomor
  • Ha csak akkor jöhetett a desszert, mikor már elpusztítottad a levest, másodikat, öntudatlanul beléd égett, hogy ha már jóllaktál is, a jutalom = Étel. Ráadásul édesség, ami ezáltal még jobban felértékelődött a választásaid során.

 Ugyanígy elsajátítottad a külső környezetedből érkező, étkezésre felszólító jeleket is.

  • Reggeli, ebéd, vacsoraidő. Nem azért, mert éhes vagy, hanem mert ezt mutatja az óra. 1230 = enni kell!
  • 10 óra körül a cégednél többen kávészünetet tartanak, átugranak a közeli büfébe, ahol isteni fánkot sütnek. Rá sem kell nézned az órádra, 10 óra előtt 5 perccel automatikusan elkezdesz fészkelődni, majd elindulsz a fánkodért. Fánk = pihenés
  • Bármerre mész a boltban, bevásárló központban, utcán, mindenhol kívánatosnál kívánatosabb finomságok kínálják magukat. Isteni illat, vonzó gyönyör. Nem is gondolkozol, megállsz, bekapsz valamit, hiszen megérdemled.

Megérdemled, mert nehéz napod volt, mert szükséged van némi vigaszra, mert ez az egyetlen örömöd….

Mindenkinek szoros érzelmi kapcsolata alakult ki az ételekkel. Ezek nagy részéről nem is tudunk. Ha gondod van a súlyoddal, akkor nagy valószínűség szerint nem azért eszel, mert éhes vagy- fizikailag, inkább megszokásaid, kialakult érzelmi indítórugóid ösztökélnek evésre.

Olyan vagy, mit az a sofőr, aki minden útba eső benzinkúton megáll tankolni anélkül, hogy a benzin szintmérőre pillantana. Miért? Mert ott van.

Mindezt egy egyszerű kérdés orvosolhatja:

Kérdezd meg magadtól, mielőtt ennél:

ÉHES VAGYOK? IGAZÁN ÉTELRE VAGYOK ÉHES?

Persze ehhez újból meg kell tanulnod felismerni a valódi éhséget, és tudnod, mihez is kezdhetsz ezzel. Erről olvashatsz legközelebb.

Gondolatok:

Változtass a szokásaidon, s megváltozik az egész életed! Légy tudatában annak, amit csinálsz!

gondolkodj

Állj meg egy pillanatra, mielőtt elkezdenél enni! Figyeld meg magad! A reakcióidat, az érzelmeidet, s tudatosítsd őket. Ha van kedved, írd le!

 

 

Ha még szívesem olvasnál, ismerkedj meg a Tudatos Étkezés tízparancsolatával.